A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja Dunapataj közelében, a település határain belül.
A Szelidi-tó közel 5 km hosszú,150-200 m széles, átlagosan 2-4 m mélységű, de a tó legmélyebb pontja eléri a 6 métert.
A Szelidi-tó közel 80 hektáros területével Magyarország ötödik legnagyobb természetes tava.
A tó nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő, szántóföldi művelésre alkalmas Szelid pusztáról kapta.
Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt, átlagos alföldi magyar falu lehetett, ami a XVI. század második felében elpusztult.
A területet onnantól mindig a patajiak művelték, és a terület mindig Patajhoz tartozott.
A Szelidi-tó egy ősi Duna morotva, amit a folyó évezredekkel ezelőtt vájt ki az áradások alkalmával.
A folyamszabályozásokig a Duna nagyobb áradásakor a Szelidi-tó gyakran kapott vízutánpótlást a folyóból.
A folyamszabályozás óta a Szelidi-tavat az úgynevezett Kapaszkodó-Nagykékesi szikes réten téli csapadékból összegyűlt kristálytiszta, ivóvíz minőségű vízzel töltik fel minden év tavaszán, de feltételezések szerint a tónak napjainkig működő, saját forrása is van.
A környék és a tó talajából sok nátrium-magnézium karbonát, és nátrium jodid oldódik ki, ezért a tó vizét már a középkorban is sebgyógyításra használták.
Vize szagtalan, jelenleg még nem minősített gyógyvíz.
A Szelidi-tó 80 hektáros területe természetvédelmi oltalom alatt áll, de a tavat 360 hektáros természetvédelmi terület is övezi, ami a Kiskunsági Nemzeti Park része.
A tavat nyáron igen sokan látogatják fürdőzés céljából. Strandjait sokan az ország legjobb természetes fürdőhelyei közé sorolják.
A Szelidi-tó a magyarországi  horgászok által nagyon kedvelt vízterület.
A Dunapataji Horgászegyesület 1955-ben alakult. 1955-től néhány év kivételével a Dunapataji Horgászegyesület a Szelidi-tó vízkezelője horgászati szempontból.
Az egyesület taglétszáma 500 fő körül mozog, a tagság jelentős része a Szelidi-tavon horgászik.
A horgászjegy bevételeket a Dunapataji Horgászegyesület szinte teljes egészében haltelepítésekre fordítja. A haltelepítések mértéke 2020-ban elérte a 29400 kg-ot, ami a tó területéhez képest országos szinten is kiemelkedőnek számít.
A betelepített halak túlnyomó többsége ponty volt, de a horgászegyesület elnöksége igyekszik rablóhalak telepítésével is színesíteni a tó halállományát.
A Szelidi-tóban a magyarországi vizekben élő majdnem minden halfaj megtalálható.
Horogra akadt az elmúlt években több 80 kg feletti harcsa, 27 kg-os ponty, 15 kg-os csuka, 12 kg-os süllő és  25 kg-os amúr is.
Az utóbbi években a telepítéseknek is köszönhetően a Szelidi-tó rablóhal állománya is jelentős mértékben erősödött.
Téli időszakban termetes  csukákat fognak a horgászok, tavasztól őszig számos harcsa és süllő fogásáról érkeznek hírek. Néhány éve újra megjelentek a balinok, de a tóban megtalálható a pisztrángsügér is, ami  tavaszi feltöltéskor kerülhetett a tóba a csatornából, és minden jel szerint remekül érzi magát. A pisztrángsügér  talán segít a törpeharcsa állomány gyérítésében. Sajnos ez a nemkívánatos faj is megtalálható a tóban, de állományának gyérítésére a horgászegyesület minden rendelkezésre álló eszközt igyekszik bevetni. Keményebb horogcsalikkal a törpeharcsákat távol lehet tartani.
Összességében elmondható, hogy a Szelidi-tó kiemelkedő mennyiségű és minőségű halállománnyal rendelkezik, amit az eladott  horgászengedélyek magas száma is igazol.
Egyre többen keresik fel a Szelidi-tavat horgászat céljából, és a vendéghorgászok jelentős része évről évre visszatér.